Máté Péter - Mondd miért szeretsz Te mást

Emlékeim közt van egy tépett levél, Levél, melyet nem is küldtem el. Féltékenység szülte, e bolond szenvedély, De olvassuk csak el, mit mond a levél: Mondd, miért szeretsz te mást, és én csak téged? Miért másnak örülsz úgy, ahogy én néked? Ha mellém sodort egyszer már az élet, Én nem engedlek oly könnyen el. Mondd, miért adtál reményt és oly sok álmot, Ha mástól akarod a boldogságot? Mondd, miért fogadtad el szerelmes szívem, És hogyha elfogadtad, most miért dobtad el? Refr.: (2x) Az első pillanatban meg