„ Come Join the Murder”/White Buffalo. A „Kemény motorosok” hattyúdala magyar szöveggel

“Come Join The Murder“ (with The Forest Rangers) There’s a blackbird perched outside my window I hear him calling I hear him sing He burns me with his eyes of gold to embers He sees all my sins He reads my soul One day that bird he spoke to me Like Martin Luther Like Pericles Come join the murder Come fly with black We’ll give you freedom From the human trap Come join the murder Soar on my wings You’ll touch the hand of God And He’ll make you king And He’ll make you king On a blanket made of woven shadows Flew up to Heaven On raven’s glide There’s angels that turn my wings to wax now I fell like Judas, from grace tonight And on that day he lied to me Like Martin Luther Like Pericles Come join the murder Come fly with black We’ll give you freedom From the human trap Come join the murder Soar on my wings You’ll touch the hand of God And He’ll make you king And He’ll make you king I walk among the children of my fathers The broken wings Betrayal’s cost They call to me but never touch my heart now I am too far I am too lost All I can hear is what he spoke to me Like Martin Luther Like Pericles Come join the murder Come fly with black We’ll give you freedom From the human trap Come join the murder Soar on my wings You’ll touch the hand of God And He’ll make you king And He’ll make you king So now I curse that raven’s fire You made me hate You made me burn He laughed aloud as he flew from Eden You always knew You never learn The crow no longer sings to me Like Martin Luther Or Pericles Come join the murder Come fly with black We’ll give you freedom From the human trap Come join the murder Soar on my wings You’ll touch the hand of God And He’ll make you king Come join the murder Come fly with black We’ll give you freedom From the human trap Come join the murder Soar on my wings You’ll touch the hand of God And He’ll make you king And He’ll make you king [x2] Sötét holló ablakomra röppen, hallom őt, hogy hív, dalol nekem. Aranyparázs tekintetével éget, lát minden vétkem, olvassa lelkem. S egy napon madaram már beszél, mint Martin Luther és Periklész; Kövesd seregem, feketével szállj, szabadulást adunk, törsz embercsapdát. Seregemet kövesd, szárnyammal szállj, érintsd isten karját, s királyságot ád, és királyságot ád. Takarómra hímzi most az árnyát, a mennyig fölszáll hollómnak röpte. Fényesíteni szárnyam angyal tér meg, vesztek, mint Júdás, kegyelmet éjre, s lesz majd nap is, hogy elámít, miként Luther, és Periklész amint, kövesd a hollót, a feketével szállj, ajándékszabadság zúz embercsapdát. Seregemet kövesd, szárnyammal szállj, érintsd az Úr karját, s királlyá válsz, és királlyá válsz. Csak lézengek én testvéreim közt eltörött szárnnyal, árulás ára. Hívnak még, de szívem tőlük zárva, távol vagyok már, s túlontúl árva. Mindaz mit hollómtól hallok én, csak Martin Luther, és Periklész, jöjj seregemmel, feketében szállj, szabaddá válhatsz most, törj embercsapdát. Gyere seregemmel, szárnyalj most fel, fogd kezét istennek, s királlyá tesz, és Ő majd királlyá tesz. Szóval most átkozom tüzét a hollómnak, a dühöm ébred, mert lángja éget. Felnevet, és elhagyja az Édent, „sosem tanulsz, mindig tudtad” és többé nem hallom énekét, mint Lutherét, avagy Periklészét, kövesd seregem, a feketével szállj, ajándékszabadság zúz embercsapdát. Jöjj, kövesd seregem, szárnyammal szállj, érintsd isten karját, s királlyá válsz, hollóseregemmel jöjj, feketén szállj, szabadságot adunk, törsz embercsapdát, kövesd seregemet, szárnyammal szállj, fogd meg isten karját, és királlyá válsz, és királlyá válsz. (Katalin Nagy)